Gondolatok a bibliai házasságról

Képzeljetek el egy kerékpárt. Amikor azt meghajtjuk a pedállal, a lánc átveszi az erőt a pedálról a hátsó kerékre. A hátsó kerék a láncon keresztül elkezd forogni, és így a kerékpár előre halad.

Most helyezzük bele ebbe a modellbe a házasságot. Tehát a kerékpár, vagyis a „házasság” akkor tud előre haladni, ha a pedál (férj) és a hátsó kerék (feleség) össze vannak kötve a láncon keresztül, és egymással összhangban mozognak.

Mit tanít nekünk ez a kép a bibliai házasságról?

Elválaszthatatlan kapcsolat, vagyis elköteleződés a másik mellett

A házasság szövetség Istennel és emberrel, amit komolyan kell venni.

Isten így vélekedik erről:

„Amit tehát Isten egybekötött, ember el ne válassza.” (Máté 19:6)

Ez mire vonatkozik szerintetek? Csak a válás az, ami elválasztja a házaspárokat egymástól?

Nem.

Elválaszthatja az elhidegülés, a külön utakon való járás, amikor már nem beszélnek meg dolgokat egymással, nincs odaszánt idő egymásra, nincsenek közös célok, csak élnek egymás mellett.

Az elválaszthatatlan lánc, Isten „lánca” tartja össze a házasságot, és az Ő szeretete működteti azt.

Együtt mozdulnak

A pedál és a hátsó kerék nem tud külön utakon járni, ugyanúgy, ahogy a bibliai házasságban a férj és a feleség egy test, együtt haladnak előre.

„Vajon járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?” (Ámós 3:3)

Az egység, az egyetértés hiánya nehezíti a közös haladást.

Folyamatos karbantartás

A láncot karban kell tartani, olajozni kell, különben elrozsdásodik vagy elszakad. Ugyanígy a házasságot is ápolni kell imával, türelemmel, megbocsátással, idővel.

„…teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével.” (Efezus 4:2-3)

Mi van akkor, ha mégis leesik a lánc?

Ha a lánc leesik, nem elég, hogy gyalogolnunk kell, de még tolni is kell a kerékpárt, ami lassú és igen fárasztó lehet.

Mi az, amitől leeshet egy lánc?

Harag, neheztelés, sértődés, meg nem bocsátás… Ha mélyre ásunk, általában ez van a dolgok mögött. Felmerülhet benned a kérdés ilyenkor:

„Miért én bocsássak meg megint? Miért én tegyem fel a láncot? Nem is én voltam a hibás?”

Azért helyez Isten ezekbe a nehéz helyzetekbe, hogy érettebbé tegyen és megerősítsen.

Amikor kiültetünk egy gyümölcsfát, annak ellen kell állnia az esőzésnek, viharoknak, forró napsütésnek és szélnek is. A fák úgy állnak ellen ezeknek, hogy mélyebbre eresztik a gyökerüket, így a megpróbáltatások előnyükre válnak, mert megingathatatlanok lesznek.

Ezekkel a nehéz helyzetekkel mi is mélyre ereszthetjük a gyökereinket Krisztusban.

Mi van, ha nem megy a megbocsátás?

Akkor meg kell vizsgálni, ki van a szíved trónján! Te magad vagy Jézus? Az önigazságod, az egód, a büszkeséged, az önérzeted vagy Jézus? Addig, amíg nem adod meg magadat Jézusnak, nem tud a trónra kerülni. Ha nem tudsz megbocsátani, még nem adtad meg magadat Jézusnak. Isten azt akarja, hogy bocsássatok meg egymásnak függetlenül attól, hogy ki a hibás, vagy a másik fél megbánta-e, amit tett, vagy sem.

Attól, hogy te megbocsátasz, mentesül-e a másik fél a hibáinak a következményeitől?

Isten az igazságos bíró, Őrá kell bíznunk magunkat.

Mi viszont nem úgy lettünk teremtve, hogy cipelni tudjuk a neheztelés súlyát. A megbocsátás döntés. Amikor döntesz, még nem biztos, hogy nem érzel haragot, de ha elszántad magad, akkor az érzéseid egy idő után követni fogják a döntésedet. A megbocsátás téged tesz szabaddá, elsősorban rólad szól.

Amikor neheztelsz, eltűnik az öröm a házasságból.

Amikor neheztelsz, nem jársz szeretetben, ami a „lánc”.

Amikor neheztelsz, nem tudsz azzal az odaszánt szívvel imádkozni a férjedért, nem tudod felemelni őt a szellemi kapuba, ami az egyik fontos feladatunk mint segítő társaknak, imádkozó feleségeknek.

Amikor neheztelsz, porba hullnak az imáid, nem tudsz győztes csatát nyerni az ellenséggel szemben.

Amikor neheztelsz, nincs egység, nincs áldás.

Nincs egység a gyermeknevelésben, a pénzkezelésben, a feladatok megosztásában stb.

Ki az ellenség?

Éreztétek már, hogy harcoltok, de soha nem győztök?

Ez azért van, mert nem jól harcolunk, nem az igazi ellenség ellen harcolunk. Nem a férjünk az ellenség, hanem a sátán, aki azért jött, hogy lopjon, öljön, pusztítson. Ezt fel kell ismerni, és ez ellen kell harcolni. A mi feladatunk az, hogy a férjünket szeressük, támogassuk, imádkozzunk érte, de pont ezt nem tudjuk megtenni, ha neheztelés van bennünk.

Vizsgáljátok meg magatokat, és bocsássatok meg, hogy szabadok lehessetek!

Amikor megbocsátasz, Isten kerül vissza a szíved trónjára, újra Ő fog uralkodni, nem te.

Amikor Ő uralkodik, a szeretet uralkodik a szívedben, mert Ő maga a szeretet. A szeretet pedig a „lánc”, ami hajtja a kerékpárt, vagyis a házasságodat.

Az üzenetet megosztotta:

Vida Dóra